Dikgosi tsa Bakwena ke dikgosi tsa morafe wa Bakwena, lotso lo logolo lwa Sotho-Tswana mo Borwa jwa Aferika. Dingwe tsa dikgosi tsa Bakwena di akaretsa:
Kgosi Sechele I: A agela Bakwena kago ya phemelo e e sireleditsweng
Kgosi Sebele: Mongwe wa dikgosi tse tharo tsa Batswana tse di neng di ile kwa Engelane go ya go kopa tshireletso mo go Maburung
Kgosi Khama III: Mmogo le Kgosi Sebele I le Kgosi Bathoen I, o nnile le seabe se segolo mo ntweng ya boipuso jwa lefatshe la Botswana .
Kgosi Bathoen I: Mmogo le Kgosi Khama III le Kgosi Sebele I, ba nnile le seabe se segolo mo ntweng ya boipuso jwa lefatshe la Botswana .
Masilo II: O itsege gape ka leina la Mosito, e ne e le ngwana wa ga Kgabo e bile e le rraagwe Motjhudi (Mokotedi) le Napo .
Napo: Rraagwe Motebang, Disema, le Molapo
Morafe wa Bakwena o itsege ka leina la Bakoena, mo go rayang gore “ba ba tlotlang kwena”. Ke karolo ya lotso lwa Kalanga mme di fitlhelwa kwa Botswana, Lesotho, Aforika Borwa, le Eswatini.
Tag: Bakwena
Bakwena, bahlaloga, bashitoa meetse!
SE TLHAPA KA BOLELE, MOSAMO WA GAGO E LE MOTLHABA, SE INGWA KA LETHLAKA LA NOKA E KGOLO YA ODI.
KWENA E NTSHO YA BA MODIANA TAU, FIFI LA MOKWENA E ERENG ETSWA E TLHOLLA BAIMANE, E TSWE E EME KA MAROO KWITHING BA RE GASE YA O DI KE YA KWA LEGAPYANE
KGAGARAPA YA MANGANA, TLHASEDI KWA MMAMETLHAKE E TLHASETSE METSENG YA BATHO, E TLHASETSE LE BO RAMPOTSOKWANE A MATEBELE.
YA RE BOSIGO KA MANTOBONTOBO BARATANI BA SANTSE BA LETSE. NGWETSI YA TSWA E TSHOTSE LEKGABE, BA RE O TSHABANG O NTSE O LE MOGATSA MOGALE, O NTSE O LE MOGATSAA SE IKOKOBETSI TSIBIGO,
KWENA E TSENE LE KGOMO SEFELONG, E TSENE LE KGOMO BODIBENG BOTSHO, BENG KGOMO BA OKA OKA BODIBA BA KGETLHA MADUBU LE KA MEGOKARE. BA BONEGA BODIBA JO BO TSENWENG KE KGOMO GA SUTLHA TSHWAANA GA SUTLHA THAMAGANA E NTSE E LE KGOMO TSA BOGADI.
A RE KE MOKWENA WA PHUTHA BATHO DINAO BOSIGO, E RE BOSA O BA PHUTHULLE GORE, YO O LORANG LEHUMA A LE ITORELE, YO O LORANG PULA A E RE LORELE. A PULA ENELE BAKWENA PELE, MME MORAGO E BO E NELE BA AGISANE LE BADITSHABA E SENG GONGWE BA RE FUFAGELA , AITSANE PHUFO LE LETLHOO KE MAWELANA.
Boo Kgalegi are one of the biggest family clan, relocate at Disake Village from the Royal site.
Followers of the late chief Diale, Kgalegi rule Section called RaKgalegi at Disake Village, this name commonly found in Southern Africa.
Their Totem is Crocodile (Kwena), their language is Tswana (Setswana/ Tshwana).
Tswana (Baa-Tshwana) means people of the same Tradition (Setso/Ngwao).
Ke le dumedisa ka ho nesa pula Bakwena. Ngawana Thari ya bolele. Bakwena ba Mmakgonwana Sekete. Batho ba thari e ko Kgamakwe. Bana ba thari ya bolele, phate ke motlhaba. O tsholetsa mokgogwana ka thari ya namane. Bakwena ba ke ba matlatla a benyane. Ke magadimana ntweng, ha ba ja ha ba gadimane. Ditente di lebane.
A re ke Mokwena wa phutha Batho dinao bosigo, e re bosa phuthulle gore, yo o lorang lehuma a itorele, yo lorang pula a re lorele. A pula e nele Bakwena pele.
Ya wela bodibeng kwweeeena !!
Ge ba nreta bare ke nna ; Mokwena moila lehlaka moroka meetse a pula , ge leka ,fala pula e yana.
SERETO SA BAKWENA BA GA MASHILO BA BINA KWENA
Mashilo Mokwena wa Morwa le Mohlomedi a taba
Ke dikhutwana Mogoba komana managane
Ba rego sebabane golala ditbhopa ge ba ekwa mahube a meso ba arogana
Bao ba rego ga bana segabolo, segabolo sa bona ke Meno ganong
Nna re bowa magano le mogonwana sediba tletlolo, sa Temane Ngwaketsi
Ga tlapa la mela selele
la mela theepe le a huba matsianeng
Re bana ba mosadi wa lexata
Wa mmamogwane tsiane
Se ga bo rena re Malibu
Mola makube mang a bolawa
Bana ba Phaahle Moduli Khubedu
A rego nonyana se neanya Morena
Nonyana ye neantxego Lekuba Laโ Ntobeng
Ke se gabo Mathule
Mathule a ixa dikoti magakala
Ga gexo re mohlogwana nkgathwana
Re masinya hlogo a Temana makgatha sebelebele
Rena bana ba Bo kgoxi, ba modupi a seagela sa Bakwena
Ba rego ga agele go dula
KE TXHABA BA DITI
THOBELA BAKWENA !